Első napok szláv vidéken

2017. június 26. 11:11 - ladatour

Ladanapló figyelem!

Mint már előző posztunkban említettük az indulás zökkenőmentesen megtörtént, és a csomagoktól ültetett 1200-es zsiga megindult a vad Balkán felé. Fél év készülődés és munka után tehát elindult a LadaTour. Első állomásunk Plitvice volt, ahova nagyjából zökkenőmentesen megérkeztünk. Tulajdonképpen kétszer is. A kinézett kempinghez érve konstatáltuk, hogy még 50km választ el a céltól, ennek tudatában pedig közös megegyezéssel a továbbindulás mellett döntöttünk. Végül 40 euróért sikerült csak szállást találnunk, igaz ezt az éjszakát az ország legjobb kempingjének megválasztott helyen töltöttük. 

19244051_1713731732261353_1510031492_n.jpg


A másnapi indulásnál kevésbé voltunk összeszedettek, bár terv nem volt, érzésre kicsit későn indultunk tovább. 11 órakor megérkeztünk a Plitvicei tavakhoz, ahol igazi huligánokhoz híven be is lógtunk, meg jegyet is vettünk. A leghaszontalanabbnak tűnő 100m-es hajóút bizonyult végül a legfontosabbnak, így röpke 6 óra alatt lehetőségünk nyílt betúrázni szinte az egész parkot, a legfelső vízeséseket kivéve. A táj gyönyörű volt, a víz hűsített a forróságban és emellett mézesmadzagként is funkcionált, hiszen fürdeni nem lehetett.

lada.jpg

A kiadós kirándulás után még várt ránk úgy 50km, amiből egy apró malőr miatt vagy 80 lett. Ha szépen kellene kifejezni, "bőgött a motor, mint állat", nyöszörgős ötvenes tempóban kapaszkodtunk fel a meredek hegyoldalra, záróvonalnál is pofátlanul előztek minket, mert annyira küzdöttünk, mikor is Sziszi - később kiderült a következő kanyarban megláttuk volna a jó irányt jelző táblát - ijedségből visszafordított minket az előző faluba. A tévedésből megtett plusz út sem volt unalmas, addig is és azalatt is rengeteg csodálkozó, bámélkodó emberrel találkoztunk. A határon egy egész busznyi ember tapsolt és ujjongott nekünk, Ripač városában pedig a piros lámpánál kaptunk egy "nájsz kár!" felkiáltást.

Végül hosszas bóklászás után eljutottunk egy földút melletti házhoz, ahova a szürkületben már csak a remény és az onnan kiszűrődő fény vezettek, de itt egy kellemes élménnyel gazdagodtunk, mindössze 10 euróért megszállhattunk egy itteni lakos kertjében, vacsorát főzhettünk a tűzrakón és egy kiadósat beszélgettünk a helyiekkel, valamint a szintén itt állomásozó turistákkal.

ladsat.jpg

Az éjszaka nem támadott meg minket sem kóborkutya, sem medve, Tomin kívül pedig mind jól aludtunk. Ő úgy döntött kipróbálja milyen lesz, ha az autóban kell majd megpihennünk, de még egyedül is szenvedett a kialakult helyzettől, hárman biztos nem lesz egy leányálom.

19576033_1713729448928248_1983222171_n.jpg

Most épp reggelizünk, mosogatunk, feltöltjük az akkumulátorokat és lassacskán indulunk tovább a következő célunkhoz, ami ma az Una Nemzeti Park és pár nevezetes vízesés. Ha szerencsénk van, raftingolni is lesz lehetőségünk, de ez már csak a következő bejelentkezésünkből fog kiderülni.

dada.jpg

Ha jófejeknek tűnünk támogassátok a Yuppi Tábort, mert ők tényleg azok ;)

Üdv néktek,
LadaTour

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ladatour.blog.hu/api/trackback/id/tr1112620701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

es125 2017.06.28. 18:11:28

Sok sikert, most kicsit irigykedhetünk :)

ladatour 2017.06.29. 07:55:46

@es125: Köszönjük szépen igyekszünk mindenről hitelesen tudósítani :)